Életélmények

Folytatva a hkgy definíció boncolgatását ahhoz a részhez értünk, hogy:

…Bár az egyes kultúrák bizonyos elemei beépülnek a hk gyermek életélményei közé,…

Példa az életélményekre:

Pedagógus nagyszüleim Tokajban laktak, és volt ott szőlőjük, mi Miskolcon laktunk. Elsős koromban a szüreti előkészületek miatt egy hétre leutaztunk Tokajba. Hogy ne maradjak ki olyan sokáig az iskolából, arra az egy hétre a tokaji általános iskolába jártam. Mai napig erősen emlékszem, melyik betűket tanultuk akkor (e és f), hol ültem a padsorban, milyen illata volt az uzsonnára kapott kenyérnek, milyen szépen sárgállott a hatalmas gesztenyefa levelei az iskola kertjében. Az ebédlőben egy szintén Beáta nevű szőke kislányt hogyan győzködtek, hogy egye már meg végre az ebédet. Arra is emlékszem, hogy mennyire kedvesen fogadtak, milyen barátságos volt az osztály és a tanítónéni ( tanítónéni kinézetére nem emlékszem), de arra is, hogy szünetekben azért egy kicsit elhagyatottnak éreztem magam. Összességében nagyon izgalmas kalandnak éreztem az egészet.

Egy gyermeknek minden rezdülés, minden mozdulat, minden aprócska történés életélménynek számít akár emlékszik rá nagykorában, akár nem. Minden, amit átél, azt eltárolja, raktározza, és abból táplálkozik, azt oldogatja utána nagyon sokáig felnőtt élete során. Ráadásul egy gyermek mindent késznek vesz az életben. Úgy természetes, ahogy van.

Nagyvonalakban igyekeztem összeírni, mik azok a főbb életélmény kategóriák, amik meghatározzák egy gyermek mindennapjait. Majd rátérhetünk arra is, hogy a harmadik kultúrájú élmények mindezeket hogyan befolyásolják. A lista korántsem eléggé részletes, és semmiképpen nem teljes.

ételek

étkezési szokások

italok

ivási szokások

közlekedés

közlekedési szokások

lakáskörülmények

iskolai szokások

délutáni időtöltés

hétvégi időtöltés

dalok

olvasmányok

mesék

kommunikáció

érzelmek kifejezése

érzelmek vállalása

szülők viszonya

szülők tevékenysége

érzelmi világ, érzelmi mélységek

öltözködés

testkultúra

társaság

baráti viszonyok

rokoni kapcsolattartás

ünnepek, ünneplési szokások

És még sorolhatnám, részletezhetném nagyon sokáig. Minél kisebb a gyerek, annál inkább adja  a szülő a mintát ezekben a témákban. Az óvodába, iskolába való bekerüléssel az oktatási intézmény nagy részben meghatározza azokat a bizonyos életélményeket.

Mára vegyük például az étkezést, az ételeket. Otthon természetes, hogy bölcsődétől általános iskoláig a gyerekek legalább háromszori étkezést kapnak. És bárki bármit is mond, én az otthoni közétkeztetés színvonalát példaértékűnek tartom, az ételek kiegyensúlyozott, és egészséges táplálkozást biztosítanak. Legtöbbször a gyereknek nem kell otthon csomagolni semmit, mert megfelelően kap enni, inni. Az ebéd levesből és másodikból áll, gyakran van főzelék. Mindenki egységesen ugyanazt eszi.

A nemzetközi oktatási intézményekben a gyerekek uzsonnatáskával (azaz lunchbox-szal) és kulaccsal (waterbottle-lel) érkeznek minden nap iskolába. Azt csemegézik tízóraira, amit otthon anya bepakolt. Ebédre vagy a kantin kínálatából választ, vagy az otthonról hozott ételt eszi. A kantin menüjén szerepel  pizza, hot-dog, tésztafélék, amerikai palacsinta. Néha bepróbálkoznak a hallal, egyéb húsokkal, de az nem szokott nagy tetszést aratni. Bab, borsófélék nem kerülnek a konyhára. Az étkezésekre az éppen elégséges időt biztosítják. Iskola végén kiéhezve jönnek ki a gyerekek, ugyanis, a legutolsó étkezés a tanítás vége előtt órákkal volt.

Megoldásként reggel gazdagon reggeliznek a gyerekek, estére legtöbbször frissen főtt meleg vacsora kerül az asztalra. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy mindezt összeadva mondanom sem kell, hogy egy hkgy anyuka mennyi időt tölt a konyhában…)

Könnyen kijelenthető, hogy a gyermek számára ez az étkezési szokás lesz ’AZ’ étkezési szokás. Nagy reggeli, nap közben bekapkodunk pár falatot, este közös tartalmas vacsora. Hétvégén meg megy az erőteljes vitaminpótlás.

Jó, nem jó? Soha nem volt kérdés. Ez van, ebből kell kihozni a legjobbat.