Miért éppen most aktuális ez a TCK/hkgy dolog?

" Mi ez a tánc fiatalok?
Talán rumba?
NEM!
Talán szamba?
NEM!
Talán mambó?
NEM!
Hát akkor mi ez?!

Twist, twist, twist, twist, twist, twist, twiiiiiiiiiiiist!"
   
Vajon újkeletű dolog ez a harmadik kultúrájú gyermekkor? Természetesen nem. Mindig is voltak családok, akik ideiglenesen más országba költöztek, de megőrizték saját kultúrájukat. Esetleg vándorló életmódot folytattak. Az itt felsorolt három tényező együttes hatása ad egyre nagyobb jelentőséget ennek a jelenségnek.

1. Egyre több magyar család él kiküldetésben
 A kiküldetés és expat életmód egyre elterjedtebb, világméretű jelenséggé növi ki magát. A mindenben élenjáró Egyesült Államokban is ugrásszerű a nemzetközi karriert folytatók száma. Míg 1990-ben 922 000 munkavállaló dolgozott külföldön, úgy a 2007-es népszámlálási adatok szerint ez a a szám már 4 millióra növekedett.
Magyarországon a szocialista időkben a kiküldetés diplomáciai szinten volt legfőképp értelmezhető, de a család ott sem követte automatikusan a családfőt. Illetve voltak a vendégmunkai lehetőségek, ahova egyenesen nem volt tanácsos családot, gyermekeket magával vinni az embernek. Az utóbbi években, a multinacionális vállalatok magyarországi működésével, az Európai Unió adta munkavállalási lehetőségekkel, magyar vállalatok külföldi tevékenységével, illetve a magyar munkaerőpiac alakulásával egyre többen kezdenek földrajzi tekintetben véve is nemzetközi karriert. A nemzetközi bérszint és a kiküldetésért járó kompenzációs csomag feltételezi, ill. lehetővé teszi a családdal együtt történő költözést. A globális modernizációs folyamatok hatására egyre több célország válik kontinentális viszonylatban is élhetővé, komfortossá. A magas színvonalú nemzetközi iskolák terjedésével pedig egyenesen vágyottá vált a gyermekek, azaz a család kiköltöztetése is.

2. A harmadik kultúrájú gyermekkor, mint létező jelenség elfogadottá vált.
Maga a harmadik kultúrájú gyermekkor, mint létező jelenség felismeréséig nehezebb volt az óperenciás gyerekek, és a belőlük lett felnőttek identitásának megtalálása, a beilleszkedésük. A jelenség definiálása és annak általános elfogadottsága óta sorozatosan jönnek létre hk közösségek, és egyre többen osztják meg élettörténetüket, tapasztalataikat. Így az fokozatosan a köztudat részévé válik.
 

3. Megnőtt az hkgy (harmadik kultúrájú gyermekként felnőtt)  felnőttek társadalmi szerepe
Ennek oka egyrészt az, hogy az országok, kultúrák között cseperedők  teljes mértékben a világtrendek alakulását élik meg. Nyilvánvaló tény, hogy az utazás és a kommunikáció globális viszonylatú leegyszerűsödése az országok kulturális homogenitására is hatással vannak. Az ilyen kulturális sokszínűségben felnőtt gyermekek tulajdonképpen modellezik azt a világméretű folyamatot, ami zajlik éppen. Ted Ward szociológus írta 1984-ben, hogy " a harmadik kultúrájú gyermekek a jövő polgárainak prototípusai". A fejlődésük, kihívásaik és nyereségeik tanulmányozása segítenek előrevetíteni azokat a társadalmi trendeket, amelyek hamarosan sokkal szélesebb társadalmi szinten fognak végbemenni.
Másodrészt pedig az így felnőttek társadalomban betöltött szerepe is egyre nő. Gondoljunk csak Barack Obamára. A 2008-as választások központi témája volt, hogy Obama származása és élettapasztalatai mennyire más hozzáállást eredményeznek elnöklése esetében.