Keresztbe-kasul

Természetesen nemcsak a harmadik kultúrájú gyermekek nőnek fel több ország, nemzet, kultúra metszésében, hanem mások is. A nem monokultúrájú, hanem gyermekkorban egynél több kultúrával gyerekkorban érintkezésbe kerülőknek egész kategóriarendszere van, de mindegyikük keresztkultúrájú gyermek.

Keresztkultúrájú gyermeknek azt a személyt nevezzük, aki gyerekkorának jelentős részében (azaz életének 18. évéig) két vagy több kulturális közeggel érintkezett vagy két vagy több kulturális közegben élt.

A keresztkultúrájú gyermekek csoportosítása:

Harmadik kultúrájú gyermekek: Azok a gyerekek, akiknek a szüleit a munkájuk szólítja külföldre, és velük költöznek ők is.

Két/vagy többkultúrájú gyermekek: Olyan szülők gyermekei, akiknek szülei két vagy több kultúrát ötvöznek. Pl: magyar-magyar anyuka, magyar-lengyel apuka; francia-farncia anyuka, német-német apuka

Két/vagy több rasszú gyermekek: Olyan szülők gyermekei, akik eltérű rasszokból származnak, vagy azok ötvözői. Pl. svéd-svájci apuka, zimbabwei anyuka; vietnami anyuka, amerikai apuka,

Oktatási keresztkultúrájú gyermekek: Olyan gyermekek, akik saját országukban olyan iskolába járnak, amelynek eltér a kulturális alapja és a diákok összetétele a saját országáétól. Pl. idegen oktatási nyelvű, nemzetközi iskolába járó gyerekek.

Határátkelő gyermekek: Olyan gyermekek, akik rendszeresen, akár naponta lépnek át másik országba, hogy iskolába menjenek, vagy mert a szüleik ott dolgoznak.

Menekült gyermekek: Olyan gyermekek, akik szüleikkel nem önszántukbból hagyták el hazájukat, pl. háború, erőszak, éhínség, természeti katasztrófa miatt.

Kisebbségben élők gyermekei: Olyan gyermekek, akiknek a szülei olyan országban élnek, ahol ők bőrszín vagy nemzeti hovatartozás miatt a kisebbséghez tartoznak.

Külföldről örökbefogadott gyermekek: Olyan gyermekek, akiket a szüleik külföldről fogadtak örökbe, így ők nem a szülőföldjükön nőnek fel.

Belföldi harmadik kultúrájú gyermekek: Olyan gyermekek, akik a szüleikkel egy országon belül költöztek másik szubkultúrába, vagy költözködtek a szubkultúrák között.

Ezek a csoportok nem fedik le teljesen a különböző kultúrákkal érintkező gyermekek összességét. Itt vannak még pl. a cserediákok, vagy elvált szülők gyermekei, akiket megosztva nevelnek a szülők, tehát hol itt, holk ott laknak. A sor tehát tovább bővíthető, de kezdetnek maradjunk meg ezeknél a csoportosításoknál, és azok rendszerezésénél.

Természetesen egy gyermek, vagy felnőtt több kategóriába is beletartozhat. Barack Obama gyermekkora összesen hat keresztkultúrális kategóriát fedett le: kétrasszú, kétkultúrájú, harmadik kultúrájú, kisebbségi, oktatási keresztkultúrájú és belföldi harmadik kultúrájú

Oktatási keresztkultúrájú azért volt, mert Indonéziában helyi iskolába járt, ahol nem az anyanyelvén tanult.

Belföldi harmadik kultúrájú élménye abból ered, hogy Hawaii-ban fehér nagyszüleinél lakott, ahol a családban többen voltak több rasszból származók. Amikor visszaköltözött az amerikai kontinensre, ott mégis legfőképp afrikai amerikainak (azaz feketének) tartották.

Ezen terminológia alapján többé-kevésbé mindenki összeállíthatja a maga vagy gyermeke kultúrális térképét. 

 

Lacus kairói barátjával, Noah-val. Neki valóban svájci-svéd az apukája, az anyukája zimbabwei, és élt már az Egyesült Államokban, Hong-Kongban, Kairóban és most Dél-Afrikában.

Az a bizonyos hovatartozás

„…az összetartozást hasonló gyermekkort megélt társaival tudja megélni igazán.”

(David C. Pollock és Ruth E. Van Reken nyomán)

Ennek a félmondatnak a veleje abban rejlik, hogy bárhol is nőttek fel ezek a gyerekek, bármelyik országból is származnak, tulajdonképpen a harmadik kultúrájú élményük annyira erős, hogy sok esetben kapcsolatok létesítésénél, egymás megértésében a hkgy élmény adja a vezérvonalat, nem a nemzetiség, vagy a lakóhely(ek). A hk gyermekek, vagy az azokból lett felnőttek legtöbb esetben azokkal az emberekkel tudnak leginkább osztozni, egy nyelvet beszélni, akiknek ugyanilyen gyerkekkoruk volt. Rengeteg a közös élményük, és az azokhoz fűződő élményeik, amely közösséget teremt bennük, és felülírják a különbözőségeket.

Felmerül tehát a kérdés: A költözködésekkel járó többkultúrájú gyermekkor miért eredményez ennyire erős összetartó kapcsot? E kérdés megválaszolása izgalmas fejtegetésre késztet a továbbiakban.

Életélmények

Folytatva a hkgy definíció boncolgatását ahhoz a részhez értünk, hogy:

…Bár az egyes kultúrák bizonyos elemei beépülnek a hk gyermek életélményei közé,…

Példa az életélményekre:

Pedagógus nagyszüleim Tokajban laktak, és volt ott szőlőjük, mi Miskolcon laktunk. Elsős koromban a szüreti előkészületek miatt egy hétre leutaztunk Tokajba. Hogy ne maradjak ki olyan sokáig az iskolából, arra az egy hétre a tokaji általános iskolába jártam. Mai napig erősen emlékszem, melyik betűket tanultuk akkor (e és f), hol ültem a padsorban, milyen illata volt az uzsonnára kapott kenyérnek, milyen szépen sárgállott a hatalmas gesztenyefa levelei az iskola kertjében. Az ebédlőben egy szintén Beáta nevű szőke kislányt hogyan győzködtek, hogy egye már meg végre az ebédet. Arra is emlékszem, hogy mennyire kedvesen fogadtak, milyen barátságos volt az osztály és a tanítónéni ( tanítónéni kinézetére nem emlékszem), de arra is, hogy szünetekben azért egy kicsit elhagyatottnak éreztem magam. Összességében nagyon izgalmas kalandnak éreztem az egészet.

Egy gyermeknek minden rezdülés, minden mozdulat, minden aprócska történés életélménynek számít akár emlékszik rá nagykorában, akár nem. Minden, amit átél, azt eltárolja, raktározza, és abból táplálkozik, azt oldogatja utána nagyon sokáig felnőtt élete során. Ráadásul egy gyermek mindent késznek vesz az életben. Úgy természetes, ahogy van.

Nagyvonalakban igyekeztem összeírni, mik azok a főbb életélmény kategóriák, amik meghatározzák egy gyermek mindennapjait. Majd rátérhetünk arra is, hogy a harmadik kultúrájú élmények mindezeket hogyan befolyásolják. A lista korántsem eléggé részletes, és semmiképpen nem teljes.

ételek

étkezési szokások

italok

ivási szokások

közlekedés

közlekedési szokások

lakáskörülmények

iskolai szokások

délutáni időtöltés

hétvégi időtöltés

dalok

olvasmányok

mesék

kommunikáció

érzelmek kifejezése

érzelmek vállalása

szülők viszonya

szülők tevékenysége

érzelmi világ, érzelmi mélységek

öltözködés

testkultúra

társaság

baráti viszonyok

rokoni kapcsolattartás

ünnepek, ünneplési szokások

És még sorolhatnám, részletezhetném nagyon sokáig. Minél kisebb a gyerek, annál inkább adja  a szülő a mintát ezekben a témákban. Az óvodába, iskolába való bekerüléssel az oktatási intézmény nagy részben meghatározza azokat a bizonyos életélményeket.

Mára vegyük például az étkezést, az ételeket. Otthon természetes, hogy bölcsődétől általános iskoláig a gyerekek legalább háromszori étkezést kapnak. És bárki bármit is mond, én az otthoni közétkeztetés színvonalát példaértékűnek tartom, az ételek kiegyensúlyozott, és egészséges táplálkozást biztosítanak. Legtöbbször a gyereknek nem kell otthon csomagolni semmit, mert megfelelően kap enni, inni. Az ebéd levesből és másodikból áll, gyakran van főzelék. Mindenki egységesen ugyanazt eszi.

A nemzetközi oktatási intézményekben a gyerekek uzsonnatáskával (azaz lunchbox-szal) és kulaccsal (waterbottle-lel) érkeznek minden nap iskolába. Azt csemegézik tízóraira, amit otthon anya bepakolt. Ebédre vagy a kantin kínálatából választ, vagy az otthonról hozott ételt eszi. A kantin menüjén szerepel  pizza, hot-dog, tésztafélék, amerikai palacsinta. Néha bepróbálkoznak a hallal, egyéb húsokkal, de az nem szokott nagy tetszést aratni. Bab, borsófélék nem kerülnek a konyhára. Az étkezésekre az éppen elégséges időt biztosítják. Iskola végén kiéhezve jönnek ki a gyerekek, ugyanis, a legutolsó étkezés a tanítás vége előtt órákkal volt.

Megoldásként reggel gazdagon reggeliznek a gyerekek, estére legtöbbször frissen főtt meleg vacsora kerül az asztalra. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy mindezt összeadva mondanom sem kell, hogy egy hkgy anyuka mennyi időt tölt a konyhában…)

Könnyen kijelenthető, hogy a gyermek számára ez az étkezési szokás lesz ’AZ’ étkezési szokás. Nagy reggeli, nap közben bekapkodunk pár falatot, este közös tartalmas vacsora. Hétvégén meg megy az erőteljes vitaminpótlás.

Jó, nem jó? Soha nem volt kérdés. Ez van, ebből kell kihozni a legjobbat.

Saját kultúra - sajátos kultúra

…A hk gyermek több kultúrához kötődik ugyan, de egyik sem válik teljes egészében a sajátjává. …

Ehhez a félmondathoz Pollock és Reken könyvében egy hkgy felnőtt három különböző országban átélt emlékekből összegyúrt gyerekkorát adják meg esettanulmányként.

A hk gyermek természetesen – ahogy egykultúrájú és keresztkultúrájú társainak is – a saját átélt élményei lesznek majd azok a meghatározó élmények, amelyek egész élete során elkísérik majd. A különbség csak annyi, hogy ezek az élmények nem feltétlenül egy országhoz, egy viszonylag állandó közösséghez kötődnek. Emiatt ezek a helyszínek és közösségek nem mindig látogathatók újra, nem mindig tudnak a felnőtt hkgy életének része maradni.

Természetesen a lényeg mégis ugyanaz: helytől függetlenül a gyermek szükségletei a megfelelő módon ki legyenek elégítve. Ha ez megtörténik, attól válik a gyerekkor teljessé. Az egy újabb bejegyzés témája lehet, hogy hogyan ápoljuk a gyerekkor emlékeit, hogyan lehet a kapcsolatot megőrizni egy óperenciás gyermeknek a saját gyerekkorával akkor, ha az emlékek fizikális megjelenésükben nehezen megtapasztalhatók - azaz felbomlott az az expat közösség, messze van az ország, az országban azóta megváltozott a politikai helyzet, stb.

Publishing Party az iskolaelőkészítő osztályban. Kisfiam osztályában ünnepi hangulatban a gyerekek megosztották szüleikkel az általuk készített könyvet. Egy velük megesett történetet mesélnek el, amelyet gazdag illusztrációval láttak el. Volt benne köszönetnyilvánítás és az író rövid bemutatása is. Egy jelentős mérföldkő megünneplése.